A vagyonmegosztás az, amire csak kevesen gondolnak a házasság megkötésekor
Ez így van, a vagyonmegosztás kérdése ritkán kerül szóba, mikor két szerelmes fiatal (vagy már nem fiatal) összeköti az életét a házasság intézményében. De talán ésszerű is, hiszen senki nem a válását tervezgeti ebben az időpontban. Van ennek némi hagyományos oka is. A régi időkben a házasság talán legfontosabb funkciója az volt, hogy egyesítse a családok vagyonait, és összetartsa azt. Napjainkban persze ez már nem így van, de a házasulandók mégis gyakran elfelejtik a vagyonról történő rendelkezést az esküvőjük tervezgetése közben. Természetesen vannak esetek (nem kis számban), amikor mindkét fél vagyon nélkül áll az oltár elé. Ez eseteben talán érthető is. Azonban azt tudni kell, hogy a hatályos jogrend szerint a házasság a vagyonegyesítés célját is szolgálja, ezt nevezzük a magyar jogban vagyonközösségnek. Ez egyébként egy kifejezetten hasznos találmány, főleg abban az esetben, ha a házasság életfogytig tart, és a házasságból még gyermekek is születnek. Sajnos a tapasztalat azt igazolja, hogy nem minden házasság örökéletű. Ilyenkor egy válás meglehetősen komoly kihívás elé állítja a házastársakat. Még nagyobb kihívás, ha nagyobb mennyiségű vagyont kell elosztani. A vagyonmegosztás nehezebb helyzetet teremthet annak a félnek, aki többet szerezett a vagyonközösség ideje alatt, mert például a férj dolgozott, a feleség pedig a gyermekekkel otthon volt. Előfordulhat, hogy csak nagy nehézségek árán tudja ezt a nagyobb mértékű vagyonszerzést érvényesíteni, de az is előfordulhat, hogy azt meg sem tudja tenni, hiszen ne feledjük, a gyermeknevelés önmagában is a szerzéshez való hozzájárulásnak számít, és ez a társadalmi értékekkel is összhangban áll.
Ha megszűnik a házassági életközösség, elkerülhetetlen a vagyonmegosztás
Abban az esetben, ha a felek nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést – ez rendelkezik a vagyon megosztásával kapcsolatban –, úgy a törvényes vagyonjogi rendszer, vagyis a házassági vagyonközösség szabályai szerint kötelesek megosztani a vagyont, ennek megfelelően történik a vagyonmegosztás. Ilyen esetekben két lehetőség van. Vagy van a felek között egyetértés vagy nincs. Ha a felek között egyetértés van, reális lehetőség van gyors és törvényes megállapodást létrehozni a felek közt. A vagyonmegosztás, legalábbis részben, nincs alakszerűséghez kötve. Azonban rendszerint a vagyonelemek között ingatlan is található, és ilyenkor kötelező az írásbeli forma. Ebben az esetben a vagyonmegosztás egy házassági vagyonmegosztási megállapodással, ami lényegében a házastársi vagyonközösség megszüntetéséről szól, kerül rendezésre, peren kívül. A másik eset, ha nincs megegyezés a házastársak között. Ilyen esetben a felek vagyonjogi pert indíthatnak egymás ellen, ez azonban rendkívül költséges, hosszadalmas, és az esetek többségében aligha célravezető., annak ellenére, hogy egy vagyonjogi perben is van lehetőség a megegyezésre. A bíróság ekkor az egyezséget jóváhagyja. Egy vagyonközösségen belül beszélhetünk még közös vagyonról és különvagyonról, jellemzően különvagyon, ami a házasság (életközösség kezdete) előtt már megvolt, vagy például öröklés vagy ajándékozás során jutott a felek tulajdonába. Bizonyára sok kérdés felmerült Önökben a vagyonmegosztás témájával kapcsolatban. Keressenek bizalommal!