Házassági vagyon jogi szerződés elkészítése
- Vagyonmegosztás
Házassági vagyonjogi szerződéssel a felek eltérhetnek a törvényes vagyonjogi rendszertől, és előre rendezhetik, mi számít külön- vagy közös vagyonnak. A szerződés házasság előtt és házasság alatt is megköthető, de csak akkor nyújt valódi biztonságot, ha pontosan és a felek helyzetére szabva készül.
Mire jó a házassági vagyonjogi szerződés?
A házassági vagyonjogi szerződés arra szolgál, hogy a felek a törvényes vagyonjogi szabályoktól eltérően rendezzék, mi minősül közös vagyonnak és mi marad különvagyonnak. Segítségével előre tisztázhatók a vagyoni viszonyok, csökkenthetők a későbbi viták, és nagyobb jogi biztonság teremthető a házasság fennállása alatt és annak megszűnése esetére.
Házasság előtt vagy alatt is köthető?
Házassági vagyonjogi szerződés nemcsak a házasságkötés előtt, hanem a házasság fennállása alatt is köthető. A felek tehát utólag is dönthetnek úgy, hogy rendezik vagy módosítják egymás közötti vagyoni viszonyaikat. A szerződés akkor hatékony, ha pontos, egyértelmű, és a felek valós élethelyzetére, vagyonszerkezetére és céljaira épül.
Mit lehet benne szabályozni?
A házassági vagyonjogi szerződésben szabályozható, hogy mely vagyontárgyak tartozzanak a különvagyonba vagy a közös vagyonba, hogyan történjen bizonyos bevételek, ingatlanok, céges részesedések, megtakarítások vagy tartozások kezelése, és milyen vagyoni rendszer szerint éljenek a felek. A szerződés a felek egyedi élethelyzetéhez és gazdasági viszonyaihoz igazítható.
Mire nem alkalmas?
A házassági vagyonjogi szerződés nem alkalmas arra, hogy minden családjogi kérdést rendezzen, ezért például a gyermekelhelyezésről, kapcsolattartásról vagy tartásdíjról nem lehet benne teljes körűen és kötelező erővel rendelkezni. Nem pótolja a pontatlan tényfeltárást sem: csak akkor nyújt valódi védelmet, ha a szerződés világos, jogszerű és megfelelően előkészített.
A vagyonmegosztás az, amire csak kevesen gondolnak a házasság megkötésekor
A vagyonmegosztás kérdése ritkán kerül szóba, mikor két szerelmes fiatal (vagy már nem fiatal) összeköti az életét a házasság intézményében. És ez életszerű is, hiszen senki sem a válását tervezgeti ebben az időpontban. No és van ennek némi hagyományos oka is.
A régi időkben a házasság talán legfontosabb funkciója az volt, hogy egyesítse a családok vagyonait, és összetartsa azt. Napjainkban persze ez már nem így van, de a házasulandók mégis gyakran elfelejtik a vagyonról történő rendelkezést az esküvőjük tervezgetése közben. Természetesen vannak esetek (nem kis számban), amikor mindkét fél vagyon nélkül áll az oltár elé. Ez eseteben talán érthető is. Azonban azt tudni kell, hogy a hatályos jogrend szerint a házasság a vagyonegyesítés célját is szolgálja, ezt nevezzük a magyar jogban vagyonközösségnek. Ez egyébként egy kifejezetten hasznos találmány, főleg abban az esetben, ha a házasság életfogytig tart, és a házasságból még gyermekek is születnek.
Sajnos a tapasztalat azt igazolja, hogy nem minden házasság örökéletű.
Ilyenkor a válás meglehetősen komoly kihívás elé állítja a házastársakat. Még nagyobb kihívás, ha nagyobb mennyiségű vagyont kell elosztani. A vagyonmegosztás nehezebb helyzetet teremthet annak a félnek, aki többet szerezett a vagyonközösség ideje alatt, mert például a férj dolgozott, a feleség pedig a gyermekekkel otthon volt, holott mindkettő tevékeny munkavégzésnek minősül a jog szerint.
Előfordulhat, hogy valamelyik fél csak nagy nehézségek árán tudja ezt a nagyobb mértékű vagyonszerzést érvényesíteni, de az is előfordulhat, hogy azt meg sem tudja tenni, hiszen ne feledjük, a gyermeknevelés önmagában is a szerzéshez való hozzájárulásnak számít, és ez a társadalmi értékekkel is összhangban áll.
- Házassági vagyonközösség
Ha megszűnik a házassági életközösség, elkerülhetetlen a vagyonmegosztás
Abban az esetben, ha a felek nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést – ez rendelkezik a vagyon megosztásával kapcsolatban –, úgy a törvényes vagyonjogi rendszer, vagyis a házassági vagyonközösség szabályai szerint kötelesek megosztani a vagyont, ennek megfelelően történik a vagyonmegosztás. Ilyen esetekben két lehetőség van. Vagy van a felek között egyetértés vagy nincs.
Ha a felek között egyetértés van, reális lehetőség van gyors és törvényes megállapodást létrehozni a felek közt.
A vagyonmegosztás, legalábbis részben, nincs alakszerűséghez kötve.
Azonban rendszerint a vagyonelemek között ingatlan is található, és ilyenkor kötelező az írásbeli forma. Ebben az esetben a vagyonmegosztás – egy házassági vagyonmegosztási megállapodással, ami lényegében a házastársi vagyonközösség megszüntetéséről szól-, kerül rendezésre, peren kívül.
A másik eset, ha nincs megegyezés a házastársak között. Ilyen esetben a felek vagyonjogi pert indíthatnak egymás ellen, ez azonban rendkívül költséges, hosszadalmas, és az esetek többségében aligha célravezető, annak ellenére, hogy egy vagyonjogi perben is van lehetőség a megegyezésre. A bíróság ekkor az egyezséget jóváhagyja.
Egy vagyonközösségen belül beszélhetünk még közös vagyonról és különvagyonról, jellemzően különvagyon, ami a házasság (életközösség kezdete) előtt már megvolt, vagy például öröklés vagy ajándékozás során jutott a felek tulajdonába.
Bizonyára sok kérdés felmerült Önökben a vagyonmegosztás témájával kapcsolatban: Keressenek bizalommal!
- Elérhetőségeim