Lakásvásárlás illetéke, kedvezmények, mentességek

Ingatlan- és lakásvásárláskor illetékfizetési kötelezettség keletkezik. Jó tudni azonban, hogy léteznek kedvezmények és mentességek is, melyekről alább lesz szó.

Az illeték általános mértéke és a főbb kedvezmények:

Főszabály szerint az adásvételi szerződések esetén az illeték általános mértéke az ingatlan értékének (vételárnak) a 4%-a, melyet a vevő köteles megfizetni a NAV felé. Nem árt tudni, hogy a NAV felülbírálhatja az adásvételi szerződésben szereplő összeget, ha túl alacsonynak tartja azt, s a felemelt összeg után szabja ki az illetéket.

Ez alól az alábbi főbb kivételek és eltérések vannak, melyek nem automatikusan járnak, hanem arra mindig külön hivatkozni kell, arról külön nyilatkozni kell a NAV felé. Ezt a nyilatkozatot célszerű belefoglalni az adásvételi szerződésbe, de nem késő az illeték fizetésére felszólító ún. Fizetési meghagyás kézhezvételekor sem kérni a kedvezményt, mentességet.

Főbb kedvezmények:

Ha a vevő a lakásvásárláshoz vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban részesül, ennek összegét a lakástulajdon forgalmi értékből (vételárból) lehet levonni és az így kapott összeg 4%-a lesz az illeték összege. / Főszabály szerint egy személyre tekintettel állami támogatás csak egy alkalommal vehető igénybe./

Amennyiben az adásvétellel együtt az ingatlanra haszonélvezetet vagy használati jogot alapítanak, az e jog szerzője a forgalmi érték alapján számított vagyoni értékű jog értéke (lsd. Haszonélvezetről szóló blogbejegyzésem), a tulajdonos pedig e jog számított értékével csökkentett értékkülönbözet után fizet visszterhes vagyonátruházási illetéket.

Lakástulajdonok magánszemélyek közötti cseréje, valamint lakástulajdon vásárlása esetén,

ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete.

a)     egy évvel korábbi adásvétel esetén ezt az adásvételi szerződés másolatával kell igazolni. Ezt a másolatot be szoktam csatolni az új lakás vásárlásakor a földhivatali eljárásban, az adásvételi szerződés megkötéskor épp ezért kérem részemre átadni.

b)     egy éven belüli történő eladás esetén amennyiben a lakásvásárlást követő 13. hónap utolsó napjáig a másik lakástulajdona értékesítésének tényét -nem igazolja, akkor az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értéke után illetéket, továbbá – ezzel egyidejűleg – az a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított pótilletéket szab ki.

Fontos, hogy ezen beszámítási határidő meghosszabbításra fog kerülni 2018.január 1-től, azaz több idő lesz az új lakás megvásárlására az illetékkedvezmény elveszítése nélkül, imméron 3 esztendő! Az Országgyűlés elfogadta a javaslatot!

A 35. életévét be nem töltött fiatal

az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 000 000 forintot nem haladja meg.

Lényeges, hogy első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga, akár tehát már egy korábbi haszonélvezeti jog is akadálya ennek a kedvezménynek.

Fontos az is, hogy a két feltételnek (max. életkor és max vételár) együttesen kell fennálni.

Mentességek:

Mentesség esetén az ingtalanszerzéskor nincs illetékfizetési kötelezettség!!

Illetékmentes az ingatlanszerzés, ha egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából, házastársak egymás közötti vagyonátruházásából, a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származik.

Lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A vagyonszerző lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál;

A vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett – ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített – 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása.

Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt;

A kisajátított vagy bányakárt szenvedett ingatlanért kapott csereingatlan szerzése vagy a kártalanítási összegből rá eső rész erejéig a kártalanítottnak az ingatlanvásárlása, ideértve az ilyen ingatlanra vonatkozó más személyt megillető jog megszűnéséért kapott kártalanítási összegből azonos jog megszerzését is;

A kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárából történő ingatlanvásárlás, ide értve az ilyen ingatlanra vonatkozó más személyt megillető jog megszűnéséért a vételárból történő azonos jog vásárlását is.

További infóra van szüksége? Itt olvashatja NAV tájékoztatóját.